A tegnapi sikersztorin felbuzdulva a ma délutánomat is építkezéssel töltöttem. Ezennel egy összetettebb gyárat csináltam meg, ami a leírás szerint cirka száz évvel ezelőtti gőzgépes textilgyár (ma már aligha létezik ilyen, úgyhogy ipari műemléknek fogom tekinteni, ha más, hihető rendeltetést nem találok ki neki). Lássuk, hogy is fest.
Némi utólagos mázolással megoldottam.
A szárítási segédeszköz befőttesgumi.
Mellette egy segédüzemi hőátalakító van.
Attól jobbra a gőzturbina gépháza.
A jegyzőkönyv kedvéért: az összerakás 6 és fél órát vett igénybe, ami a tegnapihoz képest - az összetettséghez viszonyítva - elég gyors, de ennek legfőbb oka az, hogy a tegnapitól eltérően a mai kitben mindig bőven akadt mit festegetni, amíg valami más ragadt, vagy fordítva. Ezzel elég sok időt meg lehetett spórolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése