Új családtag érkezik

Nagyon sokminden történt az elmúlt két hétben, nem is jutott idő a vasútra, úgyhogy az statikus antikolást művelt, azaz öntevékenyen gyűjtött egy kis port. Olyan sok jó hír van azonban, hogy még ezt se bánom - majd letakarítom. Először is júniusra eggyel többen lesz a kis család. Még nem tudni, hogy kislány vagy kisfiú, de hogy vasutas lesz, arra mérget veszek. Meg aztán januártól új munkát kezdek, ami szintén izgalommal tölt el. Harmadrészt tegnap sikerrel túléltem PhD képzésem első félévi szigorlatát, bár kissé olyan érzésem volt a "megfelelt" eredmény hallatán, mint amikor a jogosítványomat megkaptam. Anno a vizsgamenetem során ugyanis lefulladtam, padkáztam, rácsúsztam a piros lámpa előtti vonalra, amit a következő lehetőségnél öt méterrel előbb megállva kompenzáltam, átléptem egy záróvonalat, majd egyenes sávból bekanyarodtam, mire végül a vizsgabiztos azt mondta, hogy "volt némi pontatlanság, de alapvetően jól uralja a kocsi dinamikáját"... Lényeg, hogy megvan.

Mindennek örömére el is szaladtam gyorsan az Erkel utcába sínradírt venni, s örömömben letámadott a kényszer: Végre valahára én is beszereztem a sok kötelező darab egyikét, a Roco féle 230-as MÁV Szerjoe-t.

Még az eredeti, érintetlen formájában.

Előbb-utóbb koszolok rajta egy kicsit, de egyelőre csak így gyönyörködöm benne. Nagyon jól mutat keletnémet párja mellett.